Királyi palota (Visegrád)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Visegrádi királyi palota szócikkből átirányítva)
Királyi palota
Ország Magyarország
TelepülésVisegrád
Épült14. és 15. század
ÉpíttetőI. Károly magyar király, Nagy Lajos, Anjou Mária, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás
Stílusgótikus, reneszánsz
CsaládAnjou-ház, Hunyadi-ház
Elhelyezkedése
Királyi palota (Visegrád-Dunabogdány)
Királyi palota
Királyi palota
Pozíció Visegrád-Dunabogdány térképén
é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 18° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 18° 58′ 27″
Királyi palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyi palota témájú médiaállományokat.

A visegrádi Királyi palota egy a 14. és 15. század között emelt épületkomplexum Visegrádon, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig. Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma működik.[1]

Története[szerkesztés]

1323-ban I. Károly magyar király Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett,[2] amelyet először az 1330-as, Záh Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes krónika. A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott. 1405 és 1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476 és 1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek, a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak, a királyi palota története és rekonstruált enteriőrjei.

Feltárások (csonk)[szerkesztés]

1993 - 1990: A Visegrádi Királyi palota kora reneszánsz kertje - Régészeti és környezettörténeti kutatások eredményei. A szakemberek 1993 és 1999 között folytattak a kertben interdiszciplináris régészeti kutatást. Ma már azt is tudjuk, milyen növényeket ültettek a középkorban. Pálóczi Horváth András tanulmánya. Forrás

2023 nyár: Az egykori visegrádi királyi palota területén 2023 nyarán fellelt, körülbelül 700 éves aranyozott, ezüstből öntött ruhakapocs pár a visegrádi Mátyás Király Múzeum restaurátor szobájában 2023. december 22-én. A finoman megmunkált, áttört díszű, mindössze 3,5 centiméter széles kapocspár valaha egy előkelő hölgy ruháját díszíthette. Ilyen kicsiny és díszes kapcsokat ugyanis a női ruhák nyakkivágásának összefogására használtak a középkorban. Kapcsolódó Forrás

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Királyi Palota épületei (magyar nyelven) (html). Magyar Nemzeti Múzeum - Mátyás Király Múzeum Visegrád, 2013. január 1. [2017. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Királyi palota. [2009. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 19.)